Blog - A Zólyomi vár története
A kastélyt az 1370-es években a tatárjárást követően I. Lajos építtette, a magyar királyok vadászkastélyaként és nyári rezidenciaként töltötte be szerepét. A XV. század közepén, mintegy 20 éven keresztül volt itt a Felvidéket megszállva tartó huszita csapatok központja, Giskra zsoldosvezér vezetésével. A betörő törökök ellen a XVI. században, az akkori tulajdonos, a Thurzó család erődítménnyé alakíttatta át. További két szintet húztak, erőddel és robusztus várkapuval erősítették meg, azonban az olasz gótikus várkastélyok jellegét továbbra is magán hordozza, ekkor keletkezett a reneszánsz pártázat is a várfalak tetején.
Szerencsére az oszmán előrenyomulást a Felvidék végvárai – Korpona, Végles, Zólyomlipcse – felfogták, így Zólyomig sosem jutottak el. A vár katonai jelentősége ezután erősen csökkent, azonban fontos események színhelyéül szolgált. Itt született 1554-ben Balassi Bálint, a korszak legnagyobb magyar költője és katonai stratégája, 1620-ban egy esztendőn át őrizte vár a Szent Koronát, itt koronázták királlyá a Zólyomi országgyűlésen Bethlen Gábort. Épségét a császárhű Esterházyaknak köszönhetően megőrizhette, amikor a királyi kincstár 1802-ben csere útján visszaszerezte, raktárakat és hivatalokat rendezett be benne. A II. világháborúban a német csapatok elleni partizánharc főhadiszállása. 1960-ban kezdődtek meg a rekonstrukciós munkálatok, melyek napjainkra befejeződtek.
Forrás: kirandulastippek.hu
Zólyom, ahol Balassi Bálint született
Besztercebányától 18 km-re délre, a Garam folyó kanyarulatában fekszik. A vár alatt fekvő Zólyom nevű települést az írásos emlékek először 1243-ban említik. A város jelentősége akkor nőtt meg, amikor szomszédságában 1370 és 1382 között felépítették a megerősített királyi várkastélyt, a mai zólyomi várat. Ebben az időben a város kereskedelme és kézműipara is fejlődött. A törökvész idején (a 17. század második harmadában) egy erődrendszert építettek ki a város körül, amely sokáig meghatározta a város (és a szokatlanul nagy, téglalap alakú főtér) formáját. Díszes bronztábla hívja fel Zólyom várának bejáratánál a látogatók figyelmét, hogy e helyen született az európai rangú magyar líra megteremtője, Balassi Bálint. Zólyom (szlovákul Zvolen) ma város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Zólyomi szlovákok
Történelem, intézmények, kultúra, magyar-szlovák kapcsolatok.
Zólyomban több olyan személyiség született, akik világhírt szereztek maguknak és városuknak is.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Ma minek mennénk múzeumba?
„Múzeumba vele!” – szoktuk mondani az elavultnak gondolt dolgokra, legyenek azok tárgyak, vagy számunkra nem kedves, eszméikben meghaladottnak vélt személyek. Az antik görögök mintha megesküdtek volna, hogy tönkreteszik az eljövendő nemzedékek ifjú éveit: az elolvasandó filozófusok és drámaírók mellé odarakták a geometriát, a rím nélküli, de lábakkal bíró verseket, felismerendő oszlopfőket, és mindezt megkoronázták az osztálykirándulásokat szürke unalomba fojtó múzeumokkal. Nem mentség, hogy számukra még a Μουσεῖον a művészetek istennőinek, a múzsáknak a kultuszhelye, temploma volt.
Magyarok nemzedékei többnyire kötelező jelleggel, iskolai keretek közt ismerkedtek meg a múzeummal, és ez a találkozás ritkán jelentett friss, tudásvágyat gerjesztő élményt. Kongó termek, beazonosíthatatlan funkciójú tárgyak, érthetetlen, hosszú vagy érthetetlenül hosszú feliratok, kötelező megilletődött csend, amire a kísérő tanárok és a teremőrök örök szövetsége szigorúan ügyel. Csak a tárlatvezető beszélhet, aki már maga is unja az egészet, de vannak rosszabb helyek is, és a nyugdíjig már csak kihúzza valahogy. Jobb esetben még nem fásult bele a közgyűjteményi dolgozók kilátástalan és megfizetetlen robotjába, ezért lelkesen magyaráz az osztály érdeklődő stréberének, akinek szemüvegében talán ott tükröződik a saját jövője is. A többség menne már, hátha lesz idő a büfére, mielőtt bepréselődnek a zsongó buszba, ami talán a legjobb része az egész napnak, de sajnos csak a következő múzeumig tart, amiben majd kötelezően meg lehet csodálni a csipke- vagy metszőolló gyűjteményt (de a cé osztálynak sokkal rosszabb, velük tesztet irat a buszban az elhangzottakból az ofő).
Ismerős az élmény? Az idők azonban változnak. A jó hír az, hogy az ország múzeumai sorra újulnak meg, még jobb, hogy ezek sorában ott van a Trianon Múzeum is, a legjobb pedig, hogy 2023 szeptemberében ötéves kényszerszünet után intézményünk megnyitotta kapuit.
A megújult Trianon Múzeumtól idegen a kripták csendje, nincsenek poros tárlók, helyette filmek, animációk, látvány- és hangkavalkád idézik fel nemzeti történelmünk sorsfordító időszakát. Lelkes tárlatvezetők és múzeumpedagógusok, interaktív, élménydús bemutatók várják a látogatókat.
Irány Várpalota!
Limpár Péter